A napkollektor rendszerek akkor is termelnek hőt, ha azt éppen nem használjuk fel. Ezért, ha huzamosabb ideig nem használunk melegvizet, akkor a napkollektor rendszereket védenünk kell a túlmelegedéstől.

2.Hogyan tudok védekezni a túlmelegedés ellen?

A korszerű vezérlések alapértelmezésben rendelkeznek túlmelegedés elleni védelem funkcióval. Ha ez nem elegendő, a rendszerhez opcióként rendelhetők hűtő berendezések, amelyek segítségével a túlmelegedés veszélye teljesen kizárható.

3. Mi történik áramszünet esetén?

Ha megszűnik az áramellátás, akkor a szivattyúk nem tudják ellátni a feladatukat, leáll a keringés, és ilyenkor is fennáll a túlmelegedés veszélye. Olyan területeken, ahol a hálózati energiaellátás nem eléggé megbízható, és tartalék energiaellátás (pl. generátor) nem áll rendelkezésre, érdemes egy kis teljesítményű PV napelemet telepíteni. A szivattyúk energiaigénye meglehetősen kicsi, ezért nem szükséges nagyteljesítményű (és ezáltal drága) napelem rendszerek telepítése. Ugyanakkor, ha a napkollektor rendszer túlmelegedésének veszélye fennáll, akkor biztos, hogy a napsugárzás elég erős ahhoz, hogy egy kis napelemes rendszer is elegendő energiát termeljen.

Amikor pedig a hálózati áramellátás rendesen működik, a napelem rendszer akkor is csökkenti a villanyszámlánkat.

- Talajból, vízből, levegőből, Napból. Egyedi, speciális esetekben más források is adódhatnak.

2. Melyik primer energiaforrás a legjobb?

- Ez attól függ, hogy mikor és mire szeretnénk használni. Fűtésre legjobb a talajból és a vízből nyert energia.

3. Az én társasházam/aim esetében melyik primer energiaforrás érhető el és használható ki gazdaságosan?

- Ezt mindig egyedileg kell megvizsgálni, figyelembe véve a helyi adottságokat és az épület kialakítását.

4. A primer energiaforrásokkal hűteni is lehet?

- Igen, sőt egyes esetekben igen kis energia befektetéssel és csekély többletberuházással a primer forrás hűtésre is használható.

5. A hőszivattyúval a használati meleg-vizet is elő lehet állítani?

- Igen, természetesen.